Connect with us

Érdekességek

2013 óta a Seahawks draftjai kifejezetten gyengék

2010-ben indult el Seattle-ben a Schneider-Carroll éra, és a következő 3 drafton meg is alapozták a hírnevüket. 2010-11-ben Earl Thomas, Kam Chancellor, KJ Wright, Richard Sherman került ekkor a csapathoz, hogy csak az alapembereket említsem, de ekkor érkezett még Russell Okung, Byron Maxwell és egy 7. körös pickkel a későbbi Super Bowl MVP Malcolm Smith is. Plusz draftolatlanként például Doug Baldwin. Okungot és ET-t leszámítva mindenki a 4-7. hetedik körben lett kiválasztva. A 2012-es Seahawks draft class pedig még az előző két éven is túltett; Bruce Irvin, Bobby Wagner és Russell Wilson az első 3 körben, és a hatodikban jött még Jeremy Lane is. Itt viszont valami eltört, mert a 2013-as drafttal kezdve egyik évfolyam rosszabb, mint a másik, és jelenleg az idei class sem tűnik nagyon acélosnak. De nézzük meg részletesen.

 

2013:

 

2 62 Christine Michael RB Texas A&M
3 87 Jordan Hill DT Penn State
4 123 Chris Harper WR Kansas State
5 137 Jesse Williams DT Alabama
5 138 Tharold Simon CB LSU
5 158 Luke Willson TE Rice
6 194 Spencer Ware RB LSU
7 220 Ryan Seymour OG Vanderbilt
7 231 Ty Powell LB Harding
7 241 Jared Smith DT New Hampshire
7 242 Michael Bowie OT Northeastern State (Okla.)

 

Michaelt két év után konkrétan elcserélte a csapat Dallasba, és utána ugyan visszatért Seattle-be, de a jótól messze volt. Oké, bust lett. Jordan Hill a bust státuszt azért elkerülte, bár egész szezonos kezdő nem lett belőle, és szerződése utolsó évében el is engedték Carrollék. A többiek közül Luke Willson az egyetlen aki egészen mostanáig a rosteren volt, de jelenleg már a Lionsnál van, Simonnak pedig volt néhány jó meccse 2013-ban és 2014-ben, de ennyi.

 

2014:

 

2 45 Paul Richardson WR Colorado
2 64 Justin Britt T Missouri
4 108 Cassius Marsh DE UCLA
4 123 Kevin Norwood WR Alabama
4 132 Kevin Pierre-Louis OLB Boston College
5 172 Jimmy Staten DT Middle Tennessee State
6 199 Garrett Scott T Marshall
6 208 Eric Pinkins DB San Diego State
7 227 Kiero Small FB Arkansas

 

Ez itt éppen ugye egy luxusdraft a friss Super Bowl győzelem után, érdemes ezt így nézni. Richardson egyáltalán nem lett bust, bár a számain nagyon meglátszanak, hogy Wilsonnak e mögött a fal mögött kellene megtalálnia nagyjából 1,2 másodperc alatt az elkapóit, és lehet Richardson akármilyen gyors, de ennyire azért nem. Idéntől mindenesetre a Redskinsnél bizonyíthat. Justin Britt a class “csillaga”, igaz nem tackle-ként, hanem centerként találta meg a helyét a falban, ott viszont tavaly és tavalyelőtt a liga jobbik feléhez tartozott. Marsh jelenleg a 49ers rosterén van, de már megjárta egy csere után a Patriotsot is, Norwoodnak jelenleg nincs csapata, de egy trade után inaktívként nézhette, ahogy akkori csapata, a Panthers kikap a Super Bowlon. Pierre-Louis tavasszal a Jetshez írt alá két évre, a többiek pedig még ennyire sem alkottak maradandót.

 

2015:

 

2 63 Frank Clark DE Michigan
3 69 Tyler Lockett WR Kansas State
4 130 Terry Poole T San Diego State
4 134 Mark Glowinski G West Virginia
5 170 Tye Smith CB Towson
6 209 Obum Gwacham DE Oregon State
6 214 Kristjan Sokoli DT Buffalo
7 248 Ryan Murphy DB Oregon State

 

Na ez már eggyel jobb, de nem sokkal. Clark jelenleg is kezdő DE, Lockett amikor egészséges, akkor visszahordóként és elkapóként is nagyszerűen használható, a többiek nevét viszont kár volt megjegyezni.

 

2016:

 

1 31 Germain Ifedi G Texas A&M
2 49 Jarran Reed DT Alabama
3 90 C.J. Prosise RB Notre Dame
3 94 Nick Vannett TE Ohio State
3 97 Rees Odhiambo G Boise State
5 147 Quinton Jefferson DT Maryland
5 171 Alex Collins RB Arkansas
6 215 Joey Hunt C Texas Christian
7 243 Kenny Lawler WR California
7 247 Zac Brooks RB Clemson

 

Nem volt pedig ez régen, alig két éve, de a bustok már szaporodnak. Ifedi és Odhiambo egyértelműen, Prosise-t bármennyire is imádná minden Seahawks drukker, de nem tud egészséges maradni egészen rövid ideig sem, és Jefferson is csak arról lett hírhedt, hogy tavaly majdnem összeverekedett a jacksonville-i nézőkkel. Collins pedig ugyan nem lett bust, de csak azért mert nem fért el a sok futó a rosteren, így a csapat elengedte, ezért 2017-ben már a Ravensben gyűjtögette szorgalmasan a yardokat. Ehhez képest Jarran Reed még a fény az éjszakában, de azért nem egy reflektor, inkább csak egy 100-as égő, Nick Vannettnek pedig talán most lesz esélye bizonyítani Graham és Willson távozásával.

 

2017:

 

2 35 Malik McDowell DT Michigan State
2 58 Ethan Pocic C LSU
3 102 Nazair Jones DT North Carolina
3 90 Shaquill Griffin CB Central Florida
3 95 Delano Hill SAF Michigan
3 106 Amara Darboh WR Michigan
4 111 Tedric Thompson SAF Colorado
6 187 Mike Tyson SAF Cincinnati
6 210 Justin Senior T Mississippi State
7 226 David Moore WR East Central (OK)
7 249 Chris Carson RB Oklahoma State

 

Ez ugye a tavalyi évfolyam, de McDowell már megbukott. Pocic sem center már, hanem guard, de egyelőre nem tűnik ki a Seahawks támadófalából. Griffin szép találat volt a 3. kör végén, Jones-ból, Darboh-ból és Carsonból és az egyik safetyből (inkább Thompsonból) még lehet valami.

 

2 Comments
0 0 votes
Article Rating
Subscribe
Notify of
guest
2 Comments
Oldest
Newest Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments
apollo
apollo
6 years ago

Az lemaradt hogy szerintetek mi okozza a visszaesést.
Ahogy én látom a legfőbb dolog hogy a 2010-13 között alkalmazott SPARQ index amit Seattle-ben használtak bizonyított és elkezdtek a többiek is használni, így már nehezebb volt a hátsó körökben halászni. A másik talán hogy Caroll, aki egyetemi környezetből jött már nem ismerte a fiatalokat testközelből, bár ez már csak saját gondolat.

csak ezt ne
csak ezt ne
6 years ago

A 10-12 közötti részhez annyit, hogy akkor a szabadügynök piacon is voltak telitalálatok. Ez egy mesteri csapatépítés volt, ennyi tehetséget ilyen rövid idő alatt összepakolni és ráadásul csapattá formálni, bizony nagy dolog volt. Azt gondoltam hosszú évekre megvan egy elit alakulat, amelyikből, ha jól gazdálkodik, dinasztia lehet.

Sokan azt mondják, a 2014-es SB elvesztésével tört meg valami, lehet, de nem igazán érteném, akkor Carrol magára vállalt mindent, mehetett volna tovább simán a szekér. Az Unger-Graham csere volt, ahol már nem stimmelt a dolog, sima vesztes-vesztes csere volt, de a Seahawks bukta a nagyobbat. Azóta képtelenek egy rendes falat összerakni, azóta nincs igazán futás, az egész O egy Wilson one man show, ami azért kevés. Carrolék ekkor végzetes döntéssel a védelmükre próbáltak all int tenni, ami már viszont halott ötlet volt. A védelemben a hatalmas egok lassan túlnőttek Carrolon, és ahogy fogytak a sikerek, el kezdtek fogyni a játékosok is. Ebbe a környezetbe érkező fiatalok, már nem egy mindent elsöprően lelkes, összetartó, szakmailag kikezdhetetlen élcsapatba, hanem egy acsarkodó, széteső, önbizalmában is megroggyant egységhez. Én nem tudom megítélni, hogy az egyes választások már szakmailag is esetleg reménytelenek voltak (biztos volt pár ilyen is), de az a meggyőződésem, hogy egy draftolt játékos sikerességében nagyon komoly szerepe van annak, hogy hová, milyen körülmények közé érkezik, sokkal nagyobb, mint azt általában gondolják. Ez a korábban meglévő többlet biztosan kiesett Seattle-ben ez is a sorozatos melléfogásoknak bizonyult választások magyarázatához tartozik.

error:
2
0
Would love your thoughts, please comment.x
()
x